EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala választási megfigyelő missziójának ajánlásait továbbra sem veszik figyelembe Magyarországon
Tájékozódj erről bővebben, illetve olvasd el, hogy milyen további ajánlásokat javasolnánk közösen más civil szervezetekkel. Olvasd el a beszámolót (angolul)!
A Magyar Állampolgári Választási Jelentés 2024
A 2024-es Magyar Állampolgári Választási Jelentés a legjelentősebb magyar választásokkal foglalkozó szervezetek közös kezdeményezése: Az Unhack Democracy, a 20k, a Magyar Polgári Szabadságjogok Szövetsége, a Magyar Helsinki Bizottság, a Mérték Media Monitor és a Political Capital. Célja, hogy hiteles képet adjon az európai parlamenti és önkormányzati választási folyamatról a magyarok szemével és tapasztalatával, több évtizedes tapasztalattal rendelkező szakértők elemzései és a szavazási folyamatot idén nyomon követő közel ezer szavazatszámláló személyes megfigyelései alapján.
Választási Integritás Jelentések
2018 óta az Unhack Democracy több mint 1600 szavazóköri bizottsági tag vallomását gyűjtötte össze 4 választás során.
Olvassa el a teljes jelentéseket, vagy az alábbi összefoglalót, amely bemutatja a legfontosabb megállapításokat.
A delegáltak módszeres korlátozása és megfélemlítése
Annak ellenére, hogy a bizottság tagjainak egyenlőek a jogaik és kötelezettségeik, a vizsgálatban részt vett szavazatszámlálók arról számoltak be, hogy a bizottsági munka bizonyos fázisait nem végezhették.
„Ugyanúgy pecsételtünk, húztuk a strigulát, mint ahogy az eddigi évek alatt, most pedig en- gedték egy darabig, aztán pedig jött a helyi megbízott, gondolom a helyi választási bizottsági csaj, és mondta, hogy a pártdelegáltak nem ellenőrizhetik az adatokat, nem pecsételhetnek, és nem strigulázhatnak. Ez reggel volt, 11 óra tájban.” (2018-as országgyűlési választás)
Nem ritka, hogy a pártdelegáltakat stigmatizálás és megfélemlítés éri. Különösen jellemző volt ez azokra a szavazókörökre, ahol a delegáltak a függőségi viszonyrendszer részei.
„Egy másik delegált, azt mondta nekem, hogy a kocsija bedöglött, (ezért nem tud jönni számolni). Később ő szólta el magát, hogy nem a kocsival volt a baj. Megfenyegették azzal, hogy nem lesz munkája, mert közmunkás volt.” ( 2019-es önkormányzati választás)
Nem jegyzőkönyvezték az észlelt rendellenességeket
A válaszadók bevallásuk szerint nem jegyzőkönyvezték az észlelt rendellenességeket, mint például a szavazók befolyásolását, a telefon használatát, az idős mozgóurnával szavazók megfélemlítését és a bizottsági tagok korlátozását.
Ezek a számok az eddigi tapasztalatok alapján nem tükrözik vissza a tényleges anomáliák nagy mértékét.
Szavazatvásárlás közmunkáért, készpénzért és juttatásokért
Az EP választás után minden tizedik megkérdezett delegált említette, hogy felmerült benne a szavazatvásárlás, illetve a láncszavazás gyanúja.
Az önkormányzati választáson ez az arány hasonló volt. A 2020-as borsodi időközin már minden harmadik megkérdezett válaszolt igennel.
„Itt az nagyon fontos, én úgy látom, hogy a polgármester asszony nagyon sakkban tartja az embereket. Mert nagyon sokszor volt, hogy oda tette elém a szavazólapot választó és a szemembe nézett, hogy láttam-e, hogy AZT húzta-e? Százszor volt olyan, hogy kattant a fényképezőgép a fülkén belül. A vaku is villogott.” (2019-es önkormányzati választás)
„Nagyon szegény falu; mondták nekem, hogy 5000 Ft-ot kaptak fejenként a szavazatért. Az öregek meg be voltak tanítva, meg valami családtagjuk segített nekik. Állítólag 10,000-et kaptak azok, akik vittek szavazót (szavazónként), milliókat szedtek össze.Ha kicsibe’ így megy, akkor nagyba’ is így megy.” (2018)
Észlelt rendellensségek a mozgóurnás szavazatok kezelésénel és feldolgozásánál
A beszámolók elsősorban az idősotthonokban élő, magatehetetlen emberek tömeges megfélemlítésről adnak tanúbizonyságot.
„Volt egy idős hölgy, aki ült velünk szembe, és elmondta, hogy ő neki két agyvérzése volt. Nem emlékszik ő semmire, de emlékszik, hogy azt mondták, hogy a Fideszre kell szavazni, különben nem lesz helyük itt az otthonban. Őket kondicionálták a szavazásra.” (2019-es EP választás)
Az eredményekről készült jegyzőkönyvek hitelességének sérülése
2018 óta a választásokon 6 olyan esetet is feltártunk, amikor a delegáltakkal üres jegyzőkönyveket akartak aláíratni.
A 2020-as borsodi időközi választáson közel 12% válaszolta azt, hogy nem emlékszik arra, hogy üres jegyzőkönyvet írt volna alá. Ez nagymértékben megkérdőjelezi az eredmények hitelességét.
„Az első szavazó szavazását követően a jegyzőkönyvvezető az SZSZB tagokat arra kérte, hogy írjanak alá 5 üres jegyzőkönyvet azon az oldalon, ahol a nap végén az eredményeket kell feltüntetni. Felhívtam rá figyelmet, hogy ez törvénybe ütközik, és, hogy én ezt nem írhatom alá. A kérdésemre, hogy mindig így járnak-e el, azt felelte, hogy igen, a jegyző utasítása, hogy így csinálják.” (2019-es EP választás)
Illegális mozgósítás
A szavazatszámlálók országszerte törvénytelen mozgósításokról számoltak be. Ezek gyakran a szavazóhelyiségen belül, telefonon keresztül zajlottak, ami súlyos törvénysértés.
„Azt mondta a jegyzőkönyvvezető, hogy “megjöttek polgármester úr” , mondtam, tessék!?, azonnal kitakarodsz a telefonoddal innen! De aztán rájöttem, hogy nem arra volt kíváncsi, hogy hányan, hanem, hogy kik, mert utcák szerint jöttek a választók. Az egyháznak ugyanis van egy furgonja.” (2018-as országgyűlési választás)
Itt megtalálod a teljes vizsgálati anyagainkat:
A 2018 áprilisában megtartott magyarországi parlamenti választásokkal kapcsolatos, egy éven át tartó, az OpenDemocracy-ban közzétett vizsgálatunk megállapította, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a nyílt csalás, a választókerületek manipulálása és a választási rendszer átalakítása révén szerezte meg egyszemélyes abszolút többségét. Az Unhack Democracy vizsgálatáról a világ 18 országában és hat nyelven számoltak be, többek között a France24, a BBC World és az AFP is.